Kerekasztal résztvevők:

• Dr. Biernacki Karol, a Nemzetiségi Szövetség és a Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke
• Nagy Mihály a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és az Elszalasztott 1000 Év Egyesület elnöke.
• Purosz Alexandrosz a szegedi Görög Egyesület elnöke
• Kardos János a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályának vezetője
• Karsai Attila a Nemzetiségek Háza intézményvezetője
• Bogdán Adrienn, Egalipe Egyesület
• Veszprémi Szilveszter, Megálló Közösségi Ház
• Mark Richards, Auróra Klímakert alapító
• Pálinkási Réka, Auróra Klímakert szakértő önkéntes
• Herczeg Richárd, Megálló Komposztfutár alapító
• Nagy Sándor, Szeged MJV városfejlesztési alpolgármester
• Lengyel Zoltán, Auróra Közösségi Ház és Klímakert, Grand Café, Szabad Terek

Május 10. / Nemzetiségi önkormányzati választások a helyhatósági választások “árnyékában” – szegedi nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek és civil politika

Dr. Biernacki Karol, a Nemzetiségi Szövetség és a Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke kezdte a beszélgetést fölemlítve a konzulátusok szerepét, valamint beszélt arról is, hogy ő Magyarországon élő lengyelként hogyan éli meg nemzetiségi létét.

Purosz Alexandrosz, a szegedi Görög Egyesület elnöke bevezetése során elmondta, hogy ugyan léteznek minden más szférához hasonlóan a nemzetiségi önkormányzatok és egyesületek között is “kamuszervezetek”, amelyek csak névleg jöttek létre a nemzetiségi ügyekért, és valójában csak visszaélnek az ilyen szervezeteknek esetlegesen nyújtott előnyökkel, ám meglátása szerint a szegedi modell nem ilyen, épp ellenkezőleg: a Szegeden működő tizenegy nemzetiségi önkormányzat és civil szervezet rendkívül aktív munkát végez. Ezek után arról tartott rövid előadást, hogy hogyan alakult ki Magyarországon a nemzetiségek meghatározása, hogyan lehet valaki egy nemzetiség tagja, milyen eszközei vannak az államnak a nemzetiségek tagjainak beazonosítására stb. Ezek után, Nagy Mihályra, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökére utalva hangsúlyozta cigány nemzetiségi önkormányzat speciálisan eltérő szerepét a többi nemzetiségi önkormányzathoz képest.

Kardos János, a szegedi önkormányzat Művelődési Osztályának vezetőjének feladatkörébe tartozik a nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint a Nemzetiségek Házával való kapcsolattartás, a közigazgatási szerződések gondozása, az anyagi támogatások kezelése. Kiemelte, hogy Szeged kulturális életében nagyon meghatározó szerepet töltenek be a nemzetiségek, jóval számarányukat meghaladóan.

Nagy Mihály elmesélte személyes motivációját: az egyik első roma tanuló volt, aki integrált oktatásban tudott részt venni annak ellenére, hogy szegregátumból származik. Elmondta, hogy a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnak a városi önkormányzattal példaszerűen a jó a munkakapcsolata, tulajdonképpen kollegiális viszonyban történik a közös munka.

Kardos János kiemelte a szegregátumok önkormányzati felszámolásának a jelentőségét. Példaként a móravárosi Móra Ferenc Általános Iskola átalakítását mutatta be, mely után Szegeden nem maradt több szegregált iskola.

Purosz Alexandrosz elmondta, hogy a szegedi modell, a Nemzetiségek Háza egy kiemelkedően jó példa és gyakorlat a civil és önkormányzati szektor összefogására, valamint arra, hogy a városi önkormányzat fantáziát látott a nemzetiségekben.

Május 10. / Roma és pro roma közösségi költségvetés és részvételiség civil és önkormányzati szinten

Hogyan támogathatják egymással karöltve roma és pro roma civilek, csoportok, cigány önkormányzatok és kerületi, városi önkormányzatok a roma közösség társadalmi integrációját? Milyen jó gyakorlatok léteznek? Milyen félelmek gátolják a hatékonyabb együttműködést? Mit tegyünk, hogy aktívabban bevonjuk az érintett közösséget az integrációs folyamatba? Egyáltalán, megfelelő-e az integráció fogalma önmagában arra, hogy a közösség problémáira hatékony válaszokat és megoldásokat keressünk?  Melyek a hatékony módszerei és mérvadó kritériumai egy akár magánadományból, akár önkormányzati forrásból, akár mindkettő révén kivitelezendő közösségi költségvetés és részvételi akció sikerességének ezen a területen?

Ezek mentén a kérdések mentén kezdődött ez a panel, ám végül általánosabb témaként a hálózatok szerepéről is sok szó esett.

Május 11. / Városi klímaaktivitás és társadalmi klímaváltozás

Víziónk szerint szükséges meghaladni mind az elmélet, mind a mindennapi cselekvésünk szintjén a társadalom és természet dichotómiájában való gondolkodásmódot annak érdekében, hogy valódi társadalmi-politikai klímaváltozás következzen be. Ma már nem elég az, ha a nemzeti parkokban rezervátumként őrzött természeti területeket védjük meg, és az sem, ha a városban rengeteg öntözést igénylő közparkokat vagy akár az élelmiszerönrendelkezést valóban elősegítő közösségi kerteket hozunk létre. A feladat az, hogy a súlyosan lepusztult, a klímaváltozás káros hatásainak fokozottan kitett városi táj és talaj minél több részét átalakítsuk potenciálisan önfenntartó, kiegyensúlyozott, a szén és a csapadék minden formáját megtartó és ökológiai értelemben újrahasznosító mikroökoszisztémákká, melyek nem mellesleg a városokat is élhetőbb terekké változtatják. Még jobb, ha ezek megteremtését minél kevesebb szállítást igénylő, komposztálható szerves hulladék fölhasználásával érjük el. Ennek két integrálható mintagyakorlata és kísérleti terepe lehet az Auróra Klímakert és a Megálló Közösségi Ház komposztfutár programja.

A klímakert koncepciójáról Pálinkási Réka, az Auróra Klímakert szakértő önkéntese, valamint Mark Richards, az Auróra Klímakert alapító önkéntese és szakmai vezetője tartott előadást.

A szegedi Megálló Közösségi Ház komposztfutár programjáról Herczeg Richárd alapító komposztfutár beszélt.

A kerekasztal résztvevője volt Nagy Sándor, Szeged MJV városfejlesztési alpolgármestere.

A kerekasztal beszélgetést Lengyel Zoltán (Auróra Közösségi Ház és Klímakert, Szabad Terek, Grand Café Szeged) vezette.

A kerekasztal során arra kerestük a választ, hogy a klímakert és a komposztfutár projektek esetleges hatékony fúzióján túl milyen lehetőségei vannak a projektek disszeminációjának,  milyen nehézségek, akadályok állhatnak ennek az unikális kísérletnek az útjában, valamint annak esélyeit latolgattuk, hogy milyen hasonló jó gyakorlatok indulhatnak el az önkormányzatok és az aktívan föllépő civil szektor együttműködésében.

“A projekt a NIOK Alapítvány Stronger Roots programjának keretében valósul meg, az
Európai Unió Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) programjának
finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális
Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az
EACEA nem vonható felelősségre miattuk.”