2019 július 10-14. között mutatkozott be Pesten kívül is a Szabad Terek kezdeményezés a nagyközönség előtt, az 5 magyarországi nagyváros szabad közösségeiből, közösségi tereiből álló hálózat világszemléletéhez talán legjobban passzoló helyszínen, a Bánkitó Fesztiválon. De kik is ők, és mit mutattak magukból az ország legnagyobb kisfesztiválján?
beszámoló: Bernáth László
Kik? Szabad Terek!
A Szabad Terek Hálózat hosszas előkészítő munka után 2019 májusában jött létre, eredetileg az Auróra (Budapest), az Alternatív Közösségek Egyesület (Debrecen), az Emberség Erejével Alapítvány (Pécs), a Motiváció Oktatási Egyesület (Szeged) és Szombathelyről a Bohém Közösségi Klub részvételével, hogy közösen alkossanak egy olyan hálózatot, amelynek tagjai bár lokálisan működnek, és saját közegükben hoznak létre kulturálisan és társadalmilag fontos kezdeményezéseket, mégis összetartja őket a cselekvő szolidaritás, a tapasztalatok folyamatos cseréje és az alulról szerveződő társadalmi párbeszéd létrehozásának igénye.
Hol? A Bánkitón.
Egy ilyen hálózat programjainak keresve se lehetett volna a Bánkitónál jobb helyszínt találni, és nem csak azért, mert az Auróra és a Bánkitó egy szervezeti tőről (Marom Egyesület) fakad. Az idén 11 éves fesztivál minden évben egy-egy társadalmilag releváns tematika mentén szervezi a viszonylag erős civil/kult szekcióját, a téma idén a buborék volt.
Társadalom, kultúra, alulról szerveződés, bulik és zöld programok
Aki szervezett már programot, az jól tudja, hogy nem könnyű három napba belesűríteni egy 5 városból származó 70 különböző szervezetet jól bemutató line-upot, a Szabad Terek szervezőinek úgy tűnik, mégis sikerült színvonalasan megugrania a feladatot. Minden egyes nap jutott idő a hálózat civil tagjainak műhelyprogramjaira és beszélgetéseire, de volt itt környezetet és egyúttal a társadalmi kihívásokat felfedező geocaching-játék, slammelés a debreceni DebreSlam jóvoltából és esténként komoly beatek pesti, debreceni, szegedi DJ-ktől.
A koncepciót, jelesül az alulról szerveződő kultúrát és a cselekvő szolidaritást olyan szervezetek segítettek szárba szökkenteni, mint a TASZ, a Zöld Fiatalok pécsi csapata, a Motiváció Műhely vagy a NaNe.
Csütörtökön például a Láthatatlan Tanoda iskolai nehézségekkel küzdő gyerekekkel kapcsolatos érzékenyítő programjával indult a nap. A tanodások egy társasjátékon keresztül mutatták be az iskolai szelekciós mechanizmusokat az érdeklődőknek. De volt slammelés, pécsi civil zöldpolitikai bemutatkozás is, ahol a Greta Thunberg által alapított Fridays for Future mozgalom pécsi aktivistái beszéltek a klímaváltozás elleni harcukról, péntekenkénti demonstrációikról, és a klímaküzdelem állásáról, valamint kerekasztal a független zenei életről Magyarországon, ahol vidéki helyek szervezői beszélték meg a szakma kihívásait. Alapvető jogokkal a TASZ ismertette meg az arra járó fesztiválozókat, és akiben ezek után ismaradt szufla, éjjel a pesti DJ FeÁ ütemeire mozoghatott.
Pénteken a megszokott programok – TASZ jogismertetés, Motiváció Műhely érzékenyítés, bringaszervíz, slam és Fridays for Future – mellett egy újabb komoly témákat feszegető kerekasztal is helyet kapott. A Szabad Terek partnerszervezeteinél a téma a külső, politikai nyomásra adott reakciók, a helyi ellenállás lehetőségei voltak. A különböző városok szervezeteinek képviselői többnyire egyetértettek abban, hogy a közállapotok gyakran kényszerítik arra a kisebb közösségi tereket, csoportokat, hogy “lavírozzanak”, azaz megpróbálják túlélni a rendre felbukkanó politikai nyomásgyakorlást a helyek arculatával, programjaival és kulturális inputjaival kapcsolatban.
Szombatra került a Verbális Önvédelmi Kurzus, ami a NaNe, a Budapest Pride és a Patent szervezésében valósult meg – olyan szervezetekében tehát, amelyek tagjainak valószínűleg mindannyiuknál több tapasztalata van az utcai suttyóságtól kezdve a komoly lelki sérüléseket okozó verbális abúzus különféle formáival kapcsolatban. A szervezetek képviselői szakszerűen és átélhetően képezték ki az érdeklődőket arra, hogy hogyan lehet hatékonyan kivédeni a beszólásokat, kőművesfüttyöket, buzizást és cigányozást.
Szabad Terek Geocaching
A geocaching-játék eleve egy izgalmas koncepció, általában a közös tereket, természetet szeretők és aktívan használók játsszák egyedül vagy csapatosan, lényege, hogy a különböző helyeken elrejtett tárgyakat felfedezzék a játékosok, és ezeken keresztül újabb helyszínek koordinátáira bukkanjanak.
A Szabad Terek ezt a klasszikus szabadtéri játékot mélyítette ki a rá jellemző társadalmi-kulturális mondanivalóval. A kerettörténet Michael Ende klasszikus nyomasztására, a Végtelen Történetre épült, a játékosoknak, ha figyeltek, könnyen megfejthetővé vált a rendszerkorlátok között is függetlennek megmaradó civil szervezeteket, aktivistákat megszemélyesítő Fuhur szerencsesárkány, a Semmi fenyegetettségében lévő Déli Jósda (a magyar közoktatás állapota), a hajléktalanok vegzálása (Sors-hegység), a kormánypropaganda és a cenzúra halálos ölelése (Régi Királyok Városa, Betemetett Képek Bányája). Ha ezeken a helyszíneken, történeteken átjutottak a játékosok, eljuthattak a Szabad Tereket jelképező Kupolacsarnokba. És eljutottak. A több tucat résztvevő csapat nagyon is hősiesen küzdötte végig magát a rejtvényeken, miközben az időjárás hol süvöltő széllel, hol esővel, hol hideggel próbálta megnehezíteni a dolgukat. Le a kalappal!
A Szabad Tereknek sikerült egy látótér-bővítő, izgalmas és fontos programcsomaggal bemutatkoznia a Bánkitó Fesztiválon, miközben a bulizást és a jókedvet se kellett nélkülöznie senkinek, mégiscsak egy fesztivál volt a helyszín.
Csak így tovább!
