2024. február 22., Auróra Közösségi Ház
A Stronger Roots támogatásában létrejövő Tanulás és partnerség projektünk fontos eleme az önkormányzatok, civil szervezetek, valamint közösségi terek együttműködésének fejlesztése.
Ennek jegyében február 22-én nyilvános kerekasztal beszélgetést tartottunk az Auróra Közösségi Házban, melyre önkormányzati döntéshozókat és tisztségviselőket hívtunk meg.
Ketten budapesti kerületi önkormányzatokból érkeztek, másik két vendégünk a fővárosi és a szegedi önkormányzatoktól. A résztvevők névsora és hivatala:
- Aradi Fanni – Közösségi Részvételi Iroda, Józsefvárosi Önkormányzat
- Döme Zsuzsanna – alpolgármester, Ferencvárosi Önkormányzat
- Kardos János – Művelődési Osztály vezetője, Szegedi MJV Önkormányzata
- Sain Mátyás – Nyitott Budapest Iroda, Fővárosi Önkormányzat
Az önkormányzati szereplőkkel Veszprémi Szilveszter, a szegedi Megálló Közösségi Ház munkatársa, valamint Lengyel Zoltán, az Auróra Közösségi Ház munkatársa beszélgettek. A szünet után a kerekasztal második felében a moderátorok kinyitották a beszélgetést, így a közönség soraiból érkezett a kérdések nagy része.
Lengyel Zoltán bevezetőjében elmondta, hogy meglátása szerint a koronavírus során életbe léptetett korlátozások idején sok helyen történt egymásra találás önkormányzati szereplők és a civil szektor között. A Szabad Terek ezekben az együttműködésekben stratégiai lehetőségeket lát, ezért is tartja fontosnak fejlesztésüket és előremozdításukat.
Veszprémi Szilveszter rákérdezett a civil szervezetekkel kapcsolatos várospolitikai koncepció meglétére, illetve hiányára, valamint az esetleg meglévő jó gyakorlatok fölsorolását kérte.
Aradi Fanni elmondta, hogy ő aktivistaként, klasszikus civil szerveződésben dolgozott önkormányzati munkavállalását megelőzően. A józsefvárosi Közösségi Részvételi Iroda alapföltevése az, hogy a részvételiség serkentéséhez mind az önkormányzatnak, mind a lakóknak változnia kell, és az iroda módszertani keltetőként a kettő között helyezkedik el.
Döme Zsuzsanna arról számolt be, hogy ő beiktatása után rögtön az ingatlangazdálkodáshoz, a pályáztatási rendszerhez nyúlt hozzá, hogy megszüntesse a szokásjog alapján, egyenlőtlenül kiosztott közpénzek kifizetését. A pályázati kritériumrendszer fölállításának nehézségeiről is beszélt: sokszor nehezen összemérhetőek, pontozhatóak a különböző beadványok.
Kardos János arról számolt be, hogy a szegedi önkormányzatnak jelenleg 23 civil szervezettel van együttműködési megállapodása, melynek éves keretösszege 52 millió forint, a pályázható keretösszeg ezenfelül durván 100 millió forint. 62 önkormányzati tulajdonban lévő helyiséget preferált bérleti díjjal adnak ki civil szervezeteknek. A civil szervezetekkel való viszonyt ugyan jónak nevezte, ám formális civil stratégiája nincs az önkormányzatnak, mint mondta, „nem értenek hozzá”.
Sain Mátyás elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat helyzete többek között azért speciális, mert „nincs saját lakossága”, ám rengeteg bejegyzett civil szervezete van. A koncepciótlanság leküzdésében fő irányelvük az, hogy a részvételiséget prioritásként kezelik: erre jött létre a Nyitott Budapest Osztály. A civil szervezetekkel való együttműködésben átláthatóságra és igazságosságra törekednek, ám a két elv néha bajosan békíthető ki. A civil szervezetek rendelkezésére bocsátható ingatlanok kapcsán friss élményét osztotta meg: egy URBACT-projekt keretén belül ismerkedett meg torinói jó gyakorlatokkal ezen a területen.
Az informális kapcsolatok fontosságát is hangsúlyozva szóba került, hogy vajon mennyiben valósul meg a kölcsönös terepmunka. Ismerik-e az önkormányzati szereplők a kerületükben, városukban lévő közösségi tereket. A válaszok megoszlottak: Kardos János egyáltalán nem látogatja ezeket a tereket, a fővárosi kerületekből érkező Döme Zsuzsanna és Aradi Fanni ellenben rendszeresen látogatja azokat, többé-kevésbé ismerik programjaikat.
A második részben ki lett nyitva a beszélgetés a közönség felé. Főleg a részvételiség témaköre körül forgott a beszélgetés, szó esett arról, hogy még mindig nagy az ellenállás a politikusok részéről a közösségi költségvetés ellen, fölmerült a dilemma, hogy egy közösségi tér hol szabja, szabhatja meg a határait annak, hogy milyen jellegű rendezvényeket fogad, mi számít kampányrendezvénynek, hol vannak a részvételiség és a kampányolás határai stb.
“A projekt a NIOK Alapítvány Stronger Roots programjának keretében valósul meg, az
Európai Unió Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) programjának
finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális
Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az
EACEA nem vonható felelősségre miattuk.”
