Stronger Roots

Szabad Terek 2.0 – Országos Találkozó

2024.10.27 /

Találkozóra invitáljuk régi, új és leendő tagjainkat, valamint mindenkit, aki fontosnak érzi a civil szervezetek, a független közösségi és kulturális, művészeti terek megerősödését.

Rendezvényünk célja a kapcsolódások elősegítése, a független civil és kulturális élet támogatása, a Szabad Terek Hálózat tagszervezeteinek helyi közösségi életben betöltött társadalmi szerepének bemutatása, már meglévő és új kollaborációk erősítése a tagságon belül és azon túl is.

Az országos találkozó első napján, csütörtökön KÖZELÍTŐ programunkba csatlakozhatsz be, pénteken pedig a hálózat tagjaira fókuszálunk.

Szombaton elfoglaljuk a várost! A Szabad Terek Fesztiválon számos kulturális programon keresztül mutatkozik be tagságunk szerte Budapesten: színház, képzőművészet, inkluzív és ökotudatos programok, koncert, Szabad Terek filmválogatás a Verzión és még csak sorolni kezdtük épp! 🙂
Részletek

A háromnapos program egy része kizárólag tagjainknak szól, de a két szakmai napon is lesznek nyilvános programok.
Várunk Titeket szeretettel, regisztráljatok, gyertek, kerüljetek fel a térképünkre!

Regisztráció tagoknak
Regisztráció érdeklődőknek
[A részvétel regisztrációhoz kötött!]

A Szabad Terek Hálózat tagsági rendszeréről itt tájékozódhatsz.
Még nem vagy a tagunk? Csatlakozz hozzánk!

Mi a Szabad Terek?
A Szabad Terek egy országos hálózat, amely olyan független kulturális tereket és civil szervezeteket fog össze és támogat, amelyek helyet biztosítanak a párbeszédre a válságban lévő emberi alapértékekről, az európai alapjogokról, aktuális társadalmi ügyekről; befogadó teret és platformot nyújtanak alternatív kulturális programok és a helyi kulturális közösségek számára.

Miért 2.0?
A Szabad Terek idén a tagságának megújításával, tagsági rendszer kialakításával és egy kidolgozás alatt álló, frissített arculattal definiálja újra önmagát. Célunk, hogy hátteret, együttműködési lehetőségeket tudjunk nyújtani tagjaink számára, megnyissuk az utat a közös fejlődésre és összefogásban mutassuk meg, milyen sokszínű tudás van a birtokunkban, mennyi értékes ember és szervezet dolgozik az ország jobbá tételéért.

Mi a KÖZELÍTŐ?
A KÖZELÍTŐ a Stronger Roots pályázatunk testet öltése, amely a helyi önkormányzatokkal és közintézményekkel való együttműködések elősegítését és hatékonyabbá tételét célozza.
A Stronger Roots célja, hogy növelje a civil szervezetek és hálózataik ellenállóképességét, erősítse társadalmi tőkéjüket, és beágyazza őket azokba a közösségekbe és társadalmakba, amelyekben működnek. A programot a Stronger Roots támogatja, az Európai Unió Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) programjának finanszírozásával.

Tervezett program (nyilvános, de regisztrációhoz kötött):

NOVEMBER 7. (csütörtök) 12:00-18:00
KÖZELÍTŐ program
Helyszín: CEU
A Szabad Terek hálózat működését, valamint helyi önkormányzatokkal és közintézményekkel való együttműködését támogató Stronger Roots pályázatunk keretében ezt a napot szakmai találkozóknak és egy interaktív, önkormányzati “expónak” szenteljük.

NOVEMBER 8. (péntek) 15.30-18:00
Szabad Terek Hálózati nap
Helyszín: Auróra Közösségi Ház
A tagság aktualitásai, új és régi tagok bemutatkozása, interaktív hálózatépítés és networking.

NOVEMBER 9. (szombat)
Szabad Terek 2.0 Fesztivál
Helyszínek: Budapest-szerte
A tagságra és budapesti helyszíneire helyezzük a hangsúlyt “OFF” napunk keretében: Szabad Terek szelekció filmvetítések a Verzió dokumentumfilm fesztiválon, nyílt nap az Auróra Klímakertben, művészeti workshop, kiállítás, színházi előadás, koncert
Részletek hamarosan külön eseményben.

Az országos találkozó és Szabad Terek Fesztivál a 21. Verzió Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivállal és a CEU-val együttműködésben valósul meg a Civitates és a Stronger Roots támogatásával.

Pécsi Nyitott Udvarok, Szabad Terek nap – 2024. május 25.

2024.05.31 /

A pécsi Nyitott Udvarok, Szabad Terek napjának szakmai záróeseménye egy kerekasztal beszélgetés volt, mely a civilek és az önkormányzat viszonyával foglalkozott Szabad Terek alapító és board tagunk, a pécsi Nappali terében.

Az önkormányzat és a helyi civilek közötti kapcsolat komoly mélypontokon van túl, de persze most is van még hova fejlődni. A tiszta, átlátható viszonyokról, a civileknek adható és a civilektől kapható segítségről, valamint a döntéshozatali folyamatok megnyitásáról beszélgettek. Az eseményt a Nappali és a Szabad Terek hálózat szervezte. A beszélgetés résztvevői Kleisz Teréz (Pécsi Közösségi Alapítvány), Fúrós Anita (Emberség Erejével Alapítvány), Pataki Veronika (People First Egyesület), Varga Balázs (Drukker), Szép Tamás (Nappali), Füri Ildikó (Nevelők Háza Egyesület), Zag Gábor alpolgármester voltak, a moderátori feladatot a Mecseki Müzlinél dolgozó Gűth Ervin látta el.

Facebook eseményért kattints ide!

2021. decemberében fogadta el a pécsi közgyűlés az önkormányzat civil koncepcióját. Zag Gábor kiemelte, hogy ezt a koncepciót maguk a civilek, és nem választott politikusok készítették el. Meglátása szerint fontos, hogy ne politikai alapon szülessenek döntések civil szervezetek kapcsán. Fölidézte a néhány évvel azelőtti, országos visszhangot is keltő eseményt, mikor is az előző, kormánypárti önkormányzat kitiltotta az egyik civil szervezetet, az Emberség Erejével Alapítványt egy önkormányzati tulajdonú ingatlanból. A koncepcióra visszatérve elmondta, hogy a 2022-es év során a koncepció megvalósítása is elkezdődött. A koncepcióra eredetileg elkülönített civil alapot a 2023-as év elején az energiaválság nyomán megnövekedett rezsiárak miatt végül nem programok megvalósítására, hanem működési forrás biztosítására írták ki a civil szervezetek számára. Létrehoztak egy civil koordinátori pozíciót, amelyet a beszélgetésen is jelenlévő Füri Ildikó tölt be.

A koncepció kidolgozásában civil részről résztvevő Kleisz Teréz elmondta, hogy a megvalósításban vannak késések és elcsúszások, hangsúlyosan kiemelte azt, hogy nem történt meg a civil szervezetek és civil érdekek hatékony bevonása az önkormányzati döntéshozatali folyamatokba. Pataki Veronika hozzátette, hogy hiányzik továbbá a civil szervezetek tevékenységeit és elérhetőségeit összefoglaló adatbázis. Meglátása szerint egy ilyen adatbázis nagyban elősegíthetné a civilek és az önkormányzat hatékonyabb együttműködését.

Zag Gábor bemutatott néhány példát az önkormányzati-civil együttműködésre: közös nyertes pályázat az Emberség Erejével Alapítvánnyal, közösségi költségvetés kidolgozása (“Dönts velünk!”), idősügyi koncepció kidolgozása stb.

A meglévő jó gyakorlatokat firtató kérdésre válaszolva Szép Tamás kifejtette, hogy maga a Nyitott Udvarok, Szabad Terek rendezvény jó példája önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésére. Mind a program kidolgozásában, mind az anyagi források előteremtésében részt vállalt az önkormányzat, valamint a Szabad Terek Hálózata. Az ilyen informális alapon létrejövő együttműködéseket meglátása szerint jó volna hivatalosabbá tenni, formalizálni, és ez egyik célja is a Szabad Terek Stronger Roots projektjének.

Kleisz Teréz szerint az önkormányzati működés elmozdulása a részvételi kormányzás felé együtt járna a civil szervezetek monitorozó, watchdog-jellegű működésével. Ehhez a tervezeteknek időben hozzáférhetőeknek kellene lenni, és nem utolsó pillanatban, az elfogadásuk vagy elutasításuk előtt megismerhetővé válni, mint ahogy sokszor jelenleg gyakorlat Pécsett.

Általánosságban véve elmondható, hogy ugyan megoszlottak a vélemények, de a két terület, amelyben leginkább számonkérték a civilek az önkormányzatot, az a döntéselőkészítésekben való aktív civil részvétel hiánya, valamint az ezzel összefüggő átláthatósággal kapcsolatos problémák.

“A projekt a NIOK Alapítvány Stronger Roots programjának keretében valósul meg, az
Európai Unió Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) programjának
finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális
Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az
EACEA nem vonható felelősségre miattuk.”

Szegedi Civil Expó – 2024. május 10-11.

2024.05.12 /

Kerekasztal résztvevők:

Dr. Biernacki Karol, a Nemzetiségi Szövetség és a Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke
Nagy Mihály a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és az Elszalasztott 1000 Év Egyesület elnöke.
Purosz Alexandrosz a szegedi Görög Egyesület elnöke
Kardos János a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályának vezetője
Karsai Attila a Nemzetiségek Háza intézményvezetője
Bogdán Adrienn, Egalipe Egyesület
Veszprémi Szilveszter, Megálló Közösségi Ház
Mark Richards, Auróra Klímakert alapító
Pálinkási Réka, Auróra Klímakert szakértő önkéntes
Herczeg Richárd, Megálló Komposztfutár alapító
Nagy Sándor, Szeged MJV városfejlesztési alpolgármester
Lengyel Zoltán, Auróra Közösségi Ház és Klímakert, Grand Café, Szabad Terek

Május 10. / Nemzetiségi önkormányzati választások a helyhatósági választások “árnyékában” – szegedi nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek és civil politika

Dr. Biernacki Karol, a Nemzetiségi Szövetség és a Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke kezdte a beszélgetést fölemlítve a konzulátusok szerepét, valamint beszélt arról is, hogy ő Magyarországon élő lengyelként hogyan éli meg nemzetiségi létét.

Purosz Alexandrosz, a szegedi Görög Egyesület elnöke bevezetése során elmondta, hogy ugyan léteznek minden más szférához hasonlóan a nemzetiségi önkormányzatok és egyesületek között is “kamuszervezetek”, amelyek csak névleg jöttek létre a nemzetiségi ügyekért, és valójában csak visszaélnek az ilyen szervezeteknek esetlegesen nyújtott előnyökkel, ám meglátása szerint a szegedi modell nem ilyen, épp ellenkezőleg: a Szegeden működő tizenegy nemzetiségi önkormányzat és civil szervezet rendkívül aktív munkát végez. Ezek után arról tartott rövid előadást, hogy hogyan alakult ki Magyarországon a nemzetiségek meghatározása, hogyan lehet valaki egy nemzetiség tagja, milyen eszközei vannak az államnak a nemzetiségek tagjainak beazonosítására stb. Ezek után, Nagy Mihályra, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökére utalva hangsúlyozta cigány nemzetiségi önkormányzat speciálisan eltérő szerepét a többi nemzetiségi önkormányzathoz képest.

Kardos János, a szegedi önkormányzat Művelődési Osztályának vezetőjének feladatkörébe tartozik a nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint a Nemzetiségek Házával való kapcsolattartás, a közigazgatási szerződések gondozása, az anyagi támogatások kezelése. Kiemelte, hogy Szeged kulturális életében nagyon meghatározó szerepet töltenek be a nemzetiségek, jóval számarányukat meghaladóan.

Nagy Mihály elmesélte személyes motivációját: az egyik első roma tanuló volt, aki integrált oktatásban tudott részt venni annak ellenére, hogy szegregátumból származik. Elmondta, hogy a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnak a városi önkormányzattal példaszerűen a jó a munkakapcsolata, tulajdonképpen kollegiális viszonyban történik a közös munka.

Kardos János kiemelte a szegregátumok önkormányzati felszámolásának a jelentőségét. Példaként a móravárosi Móra Ferenc Általános Iskola átalakítását mutatta be, mely után Szegeden nem maradt több szegregált iskola.

Purosz Alexandrosz elmondta, hogy a szegedi modell, a Nemzetiségek Háza egy kiemelkedően jó példa és gyakorlat a civil és önkormányzati szektor összefogására, valamint arra, hogy a városi önkormányzat fantáziát látott a nemzetiségekben.

Május 10. / Roma és pro roma közösségi költségvetés és részvételiség civil és önkormányzati szinten

Hogyan támogathatják egymással karöltve roma és pro roma civilek, csoportok, cigány önkormányzatok és kerületi, városi önkormányzatok a roma közösség társadalmi integrációját? Milyen jó gyakorlatok léteznek? Milyen félelmek gátolják a hatékonyabb együttműködést? Mit tegyünk, hogy aktívabban bevonjuk az érintett közösséget az integrációs folyamatba? Egyáltalán, megfelelő-e az integráció fogalma önmagában arra, hogy a közösség problémáira hatékony válaszokat és megoldásokat keressünk? Melyek a hatékony módszerei és mérvadó kritériumai egy akár magánadományból, akár önkormányzati forrásból, akár mindkettő révén kivitelezendő közösségi költségvetés és részvételi akció sikerességének ezen a területen?

Ezek mentén a kérdések mentén kezdődött ez a panel, ám végül általánosabb témaként a hálózatok szerepéről is sok szó esett.

Május 11. / Városi klímaaktivitás és társadalmi klímaváltozás

Víziónk szerint szükséges meghaladni mind az elmélet, mind a mindennapi cselekvésünk szintjén a társadalom és természet dichotómiájában való gondolkodásmódot annak érdekében, hogy valódi társadalmi-politikai klímaváltozás következzen be. Ma már nem elég az, ha a nemzeti parkokban rezervátumként őrzött természeti területeket védjük meg, és az sem, ha a városban rengeteg öntözést igénylő közparkokat vagy akár az élelmiszerönrendelkezést valóban elősegítő közösségi kerteket hozunk létre. A feladat az, hogy a súlyosan lepusztult, a klímaváltozás káros hatásainak fokozottan kitett városi táj és talaj minél több részét átalakítsuk potenciálisan önfenntartó, kiegyensúlyozott, a szén és a csapadék minden formáját megtartó és ökológiai értelemben újrahasznosító mikroökoszisztémákká, melyek nem mellesleg a városokat is élhetőbb terekké változtatják. Még jobb, ha ezek megteremtését minél kevesebb szállítást igénylő, komposztálható szerves hulladék fölhasználásával érjük el. Ennek két integrálható mintagyakorlata és kísérleti terepe lehet az Auróra Klímakert és a Megálló Közösségi Ház komposztfutár programja.

A klímakert koncepciójáról Pálinkási Réka, az Auróra Klímakert szakértő önkéntese, valamint Mark Richards, az Auróra Klímakert alapító önkéntese és szakmai vezetője tartott előadást.

A szegedi Megálló Közösségi Ház komposztfutár programjáról Herczeg Richárd alapító komposztfutár beszélt.

A kerekasztal résztvevője volt Nagy Sándor, Szeged MJV városfejlesztési alpolgármestere.

A kerekasztal beszélgetést Lengyel Zoltán (Auróra Közösségi Ház és Klímakert, Szabad Terek, Grand Café Szeged) vezette.

A kerekasztal során arra kerestük a választ, hogy a klímakert és a komposztfutár projektek esetleges hatékony fúzióján túl milyen lehetőségei vannak a projektek disszeminációjának, milyen nehézségek, akadályok állhatnak ennek az unikális kísérletnek az útjában, valamint annak esélyeit latolgattuk, hogy milyen hasonló jó gyakorlatok indulhatnak el az önkormányzatok és az aktívan föllépő civil szektor együttműködésében.

FOTÓALBUM /// SZABAD TEREK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ – 2024. FEBRUÁR 21-22. @Auróra

2024.02.27 /

Fotók: Kórodi Petra / Rákos Blanka

Közelítő program, önkormányzati kerekasztal – 2024. február 22.

2024.02.27 /

2024. február 22., Auróra Közösségi Ház

A Stronger Roots támogatásában létrejövő Tanulás és partnerség projektünk fontos eleme az önkormányzatok, civil szervezetek, valamint közösségi terek együttműködésének fejlesztése.

Ennek jegyében február 22-én nyilvános kerekasztal beszélgetést tartottunk az Auróra Közösségi Házban, melyre önkormányzati döntéshozókat és tisztségviselőket hívtunk meg.

Ketten budapesti kerületi önkormányzatokból érkeztek, másik két vendégünk a fővárosi és a szegedi önkormányzatoktól. A résztvevők névsora és hivatala:

Aradi Fanni – Közösségi Részvételi Iroda, Józsefvárosi Önkormányzat
Döme Zsuzsanna – alpolgármester, Ferencvárosi Önkormányzat
Kardos János – Művelődési Osztály vezetője, Szegedi MJV Önkormányzata
Sain Mátyás – Nyitott Budapest Iroda, Fővárosi Önkormányzat

Az önkormányzati szereplőkkel Veszprémi Szilveszter, a szegedi Megálló Közösségi Ház munkatársa, valamint Lengyel Zoltán, az Auróra Közösségi Ház munkatársa beszélgettek. A szünet után a kerekasztal második felében a moderátorok kinyitották a beszélgetést, így a közönség soraiból érkezett a kérdések nagy része.

Lengyel Zoltán bevezetőjében elmondta, hogy meglátása szerint a koronavírus során életbe léptetett korlátozások idején sok helyen történt egymásra találás önkormányzati szereplők és a civil szektor között. A Szabad Terek ezekben az együttműködésekben stratégiai lehetőségeket lát, ezért is tartja fontosnak fejlesztésüket és előremozdításukat.

Veszprémi Szilveszter rákérdezett a civil szervezetekkel kapcsolatos várospolitikai koncepció meglétére, illetve hiányára, valamint az esetleg meglévő jó gyakorlatok fölsorolását kérte.

Aradi Fanni elmondta, hogy ő aktivistaként, klasszikus civil szerveződésben dolgozott önkormányzati munkavállalását megelőzően. A józsefvárosi Közösségi Részvételi Iroda alapföltevése az, hogy a részvételiség serkentéséhez mind az önkormányzatnak, mind a lakóknak változnia kell, és az iroda módszertani keltetőként a kettő között helyezkedik el.

Döme Zsuzsanna arról számolt be, hogy ő beiktatása után rögtön az ingatlangazdálkodáshoz, a pályáztatási rendszerhez nyúlt hozzá, hogy megszüntesse a szokásjog alapján, egyenlőtlenül kiosztott közpénzek kifizetését. A pályázati kritériumrendszer fölállításának nehézségeiről is beszélt: sokszor nehezen összemérhetőek, pontozhatóak a különböző beadványok.

Kardos János arról számolt be, hogy a szegedi önkormányzatnak jelenleg 23 civil szervezettel van együttműködési megállapodása, melynek éves keretösszege 52 millió forint, a pályázható keretösszeg ezenfelül durván 100 millió forint. 62 önkormányzati tulajdonban lévő helyiséget preferált bérleti díjjal adnak ki civil szervezeteknek. A civil szervezetekkel való viszonyt ugyan jónak nevezte, ám formális civil stratégiája nincs az önkormányzatnak, mint mondta, „nem értenek hozzá”.

Sain Mátyás elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat helyzete többek között azért speciális, mert „nincs saját lakossága”, ám rengeteg bejegyzett civil szervezete van. A koncepciótlanság leküzdésében fő irányelvük az, hogy a részvételiséget prioritásként kezelik: erre jött létre a Nyitott Budapest Osztály. A civil szervezetekkel való együttműködésben átláthatóságra és igazságosságra törekednek, ám a két elv néha bajosan békíthető ki. A civil szervezetek rendelkezésére bocsátható ingatlanok kapcsán friss élményét osztotta meg: egy URBACT-projekt keretén belül ismerkedett meg torinói jó gyakorlatokkal ezen a területen.

Az informális kapcsolatok fontosságát is hangsúlyozva szóba került, hogy vajon mennyiben valósul meg a kölcsönös terepmunka. Ismerik-e az önkormányzati szereplők a kerületükben, városukban lévő közösségi tereket. A válaszok megoszlottak: Kardos János egyáltalán nem látogatja ezeket a tereket, a fővárosi kerületekből érkező Döme Zsuzsanna és Aradi Fanni ellenben rendszeresen látogatja azokat, többé-kevésbé ismerik programjaikat.

A második részben ki lett nyitva a beszélgetés a közönség felé. Főleg a részvételiség témaköre körül forgott a beszélgetés, szó esett arról, hogy még mindig nagy az ellenállás a politikusok részéről a közösségi költségvetés ellen, fölmerült a dilemma, hogy egy közösségi tér hol szabja, szabhatja meg a határait annak, hogy milyen jellegű rendezvényeket fogad, mi számít kampányrendezvénynek, hol vannak a részvételiség és a kampányolás határai stb.

SZABAD TEREK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ – 2024. FEBRUÁR 21-22.

2024.02.01 /

Február 21-22-én a kerül sor a Szabad Terek hálózatának országos találkozójára Budapesten az Auróra Közösségi Házban.

Hálózatunk idei kiemelt célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a helyi önkormányzatok
képviselőivel, és bemutassa, hogy a hálózat tagszervezetei (közösségi terek, művészeti
csoportok, civil szervezetek) milyen fontos társadalmi szerepet töltenek be a helyi
közösségek életében, valamint társadalmi szinten is. Ezért az országos találkozó egymás
mélyebb megismerése, a hálózat megújulása, és az önkormányzati kerekasztal jegyében
zajlik. Gyertek, osszátok meg velünk a tapasztalataitokat, véleményeteket!

A február 22-ei KÖZELÍTŐ program vendégei (további frissítés várható):
Prieger Szabolcs, kulturális és városi nagyrendezvény koordinátor (Szombathely)
Kardos János, a Kulturális iroda vezetője (Szeged)
Miháltz Réka osztályvezető (Budapest Fővárosi Önkormányzat)
Döme Zsuzsanna alpolgármester (Budapest IX. kerületi önkormányzat)
Aradi Fanni közösségszervező, Közösségi Részvételi Iroda (Budapest VIII. kerületi önkormányzat)

A tervezett programot itt éritek el >>>

Kérjük, hogy ezen a linken regisztrálj mihamarabb, legkésőbb február 15-ig!

Várunk szeretettel!

A Szabad Terek csapata nevében:
Varga Judit projektkoordinátor és Lengyel Zoltán, az Auróra Közösségi Ház ügyvezetője
judit@szabadterek.hu, koordinator@szabadterek.hu
+36 30 4705525

Támogatóink:

A projekt részben a NIOK Alapítvány Stronger Roots programjának keretében valósul meg, az Európai Unió Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) programjának finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.